Magára maradt férfi éneke
Magamat s három öcsémet,
Magammal négy testvéröcsémet
Növeltem férfivá, férfi.
Apámnak három fiával,
Apámnak négy szép fiával
Cseperedtem s lettem férfi.
Én növeltem őket – legyen
Karjuk izma duzzadó.
Lábon lépdelő vadnak
Szívét célozza nyiluk.
Szárnyon szálló madárnak
Szívét célozza nyiluk.
Éltünk együtt, éltünk hosszan,
Ám öcséim hirtelen
Verítékben vergődnek,
Párnájuk a puszta föld,
Szívja verítékük vizét
Ágyuk, a puszta föld.
Vonszolják, mint sárga selymet,
Vonszolják lelküket,
Mintha sárga-vörös selymet,
Úgy vonszolják lelküket.
Vékony élű fejszét fogtam,
Azzal őket elhantoltam
Fekete föld két közébe,
Fekete föld két közébe.
Két kezemmel, tíz ujjammal
Állítottam sírkerítést,
Vasból valót, rés nélkülit,
Amögé temettem őket.
És azután tovább éltem.
Sokat éltem, vagy keveset.
Láttam, hogy a lábaskamra,
Nagybátyám éléskamrája
Fogyton-fogyott.
Láttam: tűlevelű fám
Eső híján nem hajt lombot.
Ágas fácskám szellő híján
Miképp bontana virágot?
Vastag csizmás orosz ember
Kilincséhez kezem vezet,
Ajtajához éhem vezet,
Koldus kezem hozzá vezet.
Ember-eldobta rossz csizmát
Húzok lábamra én, férfi.
Ember eldobta kapcarongyot
Csavarok lábamra én, férfi.
Kemény fekhely, nehéz álom:
Dudoros őrlőnyél felett
Amikor elalszom éjjel,
Dudoros fejszenyél felett
Alszom éjjel.
Midőn reggel felébredek,
Fatuskóval fenyítenek,
Száraz bottal ébresztenek,
Nedves botnak ütésére
Ébredek.
Gondolatom
Rénvadászó földfokomon
Gondolatom
Rénvadászó vízfokomon.
Puszta mellen odakúszom,
Puszta térden odakúszom.
Jöttem én sokáig, gyorsan
Jöttem apám földfokára,
Nagyapámnak vízfokára.
Ám amire odaértem,
Fa nőtte be, fű nőtte be.
Tavasznapon vendégsereg
Felfelé evez ladikon,
Lefelé lebeg ladikon,
Apám lakta földfok felé,
Nagyapám lakta vízfok felé.
És jeges evezővéggel,
Vizes tolórúd végével
Holt házunkat mutogatják,
Tar tanyánkat mutogatják.
Hanem várost alapítok,
Én még falut építek,
Deres erdő hét közébe
Elmegyek.
Lábon álló éléskamrát,
Oszlopon álló éléskamrát
Építek sokat és nagyot.
Nagybátyámnak házanépe
Jávorbőrből készült szíjjal
Húzza majd a teli szánt,
Vonja a vadnak húsát.
Ladikon ha vendégsereg
Evez arra felfelé,
Lebeg arra lefelé,
Adok nékik éjjel hálást,
Nappal szállást.
Ha utas jő, sovány róka,
Jegét róla leolvasztom,
Ha utas jő, sovány farkas,
Zúzmaráját megolvasztom.
Dalos György fordítása
